Mit jelent a szérün



 NAGYVÁZSONYI VÁR  A vár rövid története: A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya. Építtetõje a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik Zádorvár perben való elveszté
magyarvarak/nagyvazsonyi_var >>>

HOLLÓKÕI VÁR A vár rövid története: Hollókõ restaurált középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol. Legkorábbi részeit, a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai emelték a X
magyarvarak/hollokoi_var >>>

MIGRÉN Azt a fejfájást, amirõl a legtöbb szó esik, gyakran az erõs fejfájás szinonimájaként említik. Ez a migrén. Elõfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12 százalék, ezen belül leggyakoribb a 20-50 év közötti nõk körében, ebben a csoportban 20-25 százalékot is elér a gyakorisága.A MIG
idegrendszer/migren >>>

PARKINSON-KÓR DEFINÍCIÓ ÉS OKOK A Parkinson-kór a központi idegrendszer progresszív, degeneratív megbetegedése, és az ún. extrapyramidalis betegségek közé soroljuk. Az elváltozás a középagy és az – agykéreg alatt helyet foglaló törzsdúcok – között futó pályákat érinti.Kialakulásának okai nem
idegrendszer/parkinson_kor >>>

ELBUTULÁS (demencia) A tévhitekkel ellentétben az elbutulás az öregségnek nem természetes velejárója, noha a korral párhuzamosan haladó kórfolyamatok, pl. érelmeszesedés hosszú távon demenciához vezet. JELLEMZÕK ÉS CSOPORTOSÍTÁS Az elbutulás szervi megbetegedés, mely a központi idegrendszert
idegrendszer/alzheimer_kor >>>

AGYI EREK BETEGSÉGEI ÉS KOPONYAÛRI VÉRZÉSEK Az agy artériás rendszerét a nyaki verõerek és a kulcscsont alatti nagy artéria ágaiból kialakult ún. Willis-kör adja. A vénás rendszer jellegzetessége, hogy ún. sinusok, öblök alakultak ki, melyeket az agyhártya fala határol. Az agyszövet, az azt k
idegrendszer/agyi_erek_betegsegei >>>

  CSESZNEKI VÁR  A vár rövid története:  A Bakony hegységében elbújva, egy sziklaszirten láthatóak Csesznek várának festõi kõfalai. Ez az erõdítményünk az 1241 – 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az elsõ várat a Bana nembeli Jakab báró, kardhordozómester emeltet
magyarvarak/cseszneki_var >>>

VISEGRÁDI VÁR  a vár rövid története:A vármegyék kialakulásával foglalkozó történészeink már egy évszázaddal korábban észrevették, hogy a középkorban a területünkön fennálló Pest és Pilis megye eredete nem vezethetõ vissza Szent István koráig. Mindkét megyét ugyanis elég késõn, Pilis
magyarvarak/visegradi_var >>>

 EGRI VÁR  A vár rövid története: Eger történelmi múltú városát a hasonló nevû patak két oldalán találhatjuk a Bükk déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az elsõ egyházmegyék egyikét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az Árpád-házi uralkodók idejében a
magyarvarak/egri_var >>>





MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>